Az emlékkonferencián egykori pályatársak, tanítványok idézték fel a legendás professzor alakját, munkásságát, a pedagógust, a néprajzkutatót, a tanszékvezetõt, a dékánt, tisztelegve az oktatás, kutatás terén elért eredményei elõtt.

A centenáriumon emléktáblát avattak a Fõépület III. emeletén.

- Megemlékezni sokféleképpen lehet, de az nem csak a múltnak szól, hanem szól a jelenhez, azokhoz, akik fontosnak tartják az emlékek megõrzését az utókornak is - fogalmazott Bartha Elek, a Néprajzi Tanszék vezetõje.

- Tudjuk és valljuk, nem szabad megfeledkeznünk szakmai elõdeinkrõl, akik azon fáradoztak, hogy oktató-nevelõ munkájukkal megalapozzák a jelenben tevékenykedõknek a jövõ építését, elõkészítését - mondta az ünnepségen Lenkey Béla, a KLTE Baráti Kör elnöke.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen szlavisztikát, nyelvészetet, Györffy Istvánnál néprajzot, párhuzamosan a József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a földrajz-kémia szakokat hallgatta. Az Ormánság etnogeográfiai problémáiról írt disszertációjával 1936-ban doktori oklevelet szerzett. Svéd állami ösztöndíjjal a Stockholmi Egyetemen képezte magát, Szegeden egyetemi tanárrá habilitálták. Kolozsvárott az egyetemen oktatott-kutatott 1943-48 között. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1949-ben nevezte ki a Debreceni Tudományegyetemre, ahol megszervezte a Néprajzi Tanszéket és 45 éven át oktatta, nevelte a néprajzos generációkat, végezte kutatómunkáját kollégáival, hallgatóival, akikkel életre szóló alkotó, teremtõ szellemi kapcsolatot épített ki - hangzott el a méltatásban.

A december 9-én leleplezett emlékmû Kövér József szobrászmûvész alkotása.