Országszerte, így Debrecenben és az egyetemen is tartottak ünnepséget március 15-e, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulója alkalmából.
Nemzeti ünnepünkön a Debreceni Egyetem több oktatója, dolgozója is magas állami kitüntetésben részesült.
A március 13-án Budapesten rendezett ünnepségeken Magyar Érdemrend Lovagkereszt elismerést vehetett át kimagasló színvonalú munkája elismeréseként Réthelyi Miklós minisztertõl
Exterdéné Zsurkai Ilona mentálhigiénikus, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar oktató közösségének örökös tagja.
Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Fuxreiter Margit, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Stratégiai Igazgatóság igazgató-helyettese.
Magyar Bronz Érdemkeresztet kapott Tóth Imréné, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Betegdokumentációs és Klinikafinanszírozási Fõosztály osztályvezetõje.
Pro Sanitate Díjjal jutalmazták Pfliegler György, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kara Belgyógyászati Intézete II. számú Belgyógyászati Klinikájának Ritka Betegségek Tanszék vezetõjének munkásságát.
Nemzeti Erõforrás Miniszteri Dicséretben részesült Szabó Sándor, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kara Idegsebészeti Klinikájának egyetemi docense.
A Debreceni Egyetem március 15-i ünnepségét hagyományosan az Aulában rendezték.
- Március 15-e a magyar nemzet életében immár 164 éve jelkép, a szabadság, az európaiság és a polgári társadalom jelképe - kezdte ünnepi beszédét Orosz István. A Bölcsészettudományi Kar Egyetemes Történeti Tanszékének professzor emeritusa felidézte az 1848 tavaszán egész Európát megrázó forradalmi hullámot, idézve Vasvári Pál megállapítását: „Mi Európa drága pillanatait nem akartuk elszalasztani.” Kiemelte az 1848-ban született, akkor még egyedüli magyar egyetemrõl szóló törvény jelentõségét, amely kinyilvánította „az oktatás és a tanulás szabadságának” elvét is. Ezek az alapelvek érvényesültek 1912-ben is, amikor az akkori országgyûlés „tanszabadsággal felruházott” egyetemet hozott létre Debrecenben és Pozsonyban.
- Március 15-re emlékezve nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy száz éves egyetemünk mûködésének alapelve ezzel a törvénnyel nyert szilárd biztosítékot - emelte ki Orosz István.
- Miért fontos a ma emberének 1848, mit érezhet egy debreceni, az egyetem egy polgára a forradalom és a szabadságharc kapcsán? - tette fel a kérdést ünnepi beszédében Kõmíves Péter Miklós. Azt hiszem - adta meg a választ az egyetemi Hallgatói Önkormányzatának képviselõje -, hogy mindenekelõtt büszkeséget. Legyünk büszkénk õseinkre, akik pénzzel, koszttal, kvártéllyal, de ha kellett, életükkel és vérükkel szolgálták a magyar szabadságot - utalt a szabadságharc fõvárosára, Debrecen 1849-ben betöltött szerepére a szónok.
A március 15-i ünnepségen adta át a több éven át nyújtott kimagasló teljesítményéért járó Kiváló Dolgozó kitüntetést Fábián István rektor.
A Debreceni Egyetem Rektora Elismerõ Oklevelet adományozott azoknak az oktatóknak, kutatóknak, dolgozóknak, akik feladataikat kiemelkedõ hozzáértéssel, szorgalommal végzik és az egyetem közéletében aktív tevékenységet fejtenek ki.
A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem alapításának 100. évfordulója alkalmából a Megõrzött értékeink címû album elkészítésének elismeréséül posthumus Centenáriumi Emlékérem kitüntetésben részesült a közelmúltban elhunyt Hapák József fotómûvész. Az elismerést családja március 9-én vehette át Fábián István rektortól.
Az ünnepi eseményen Gesztelyi Tamás, a Bölcsészettudományi Kar Klasszika-filológia és Mûvészettörténeti Tanszékének egyetemi tanára mutatta be az Aula üvegablakainak történetét, rekonstrukcióját ismertetõ, Rõfi Mónika - Hapák József szerzõpáros alkotta „Megõrzött értékeink” címû kötetet.
- Szomorú dolog, ha egy kitüntetést már nem érhet meg az, aki kiérdemelte. De ki is gondolhatta volna, hogy Hapák József alkotóereje teljében fog itt hagyni minket. Csodás Albumait szinte sorozatban készítette, és nem tudhattuk, hogy az egyetem centenáriumára megjelent kötete lesz az utolsó - fogalmazott méltatásában Gesztelyi Tamás.
Az ünnepség az Universitas Alapítvány által odaítél díjak átadásával folytatódott. A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok által gondozott pályázatra 142 pályamû érkezett, amelyek közül a Kuratórium 34-et támogatott. Az elismeréseket Gaál István, a TEK elnöke és Abádi Nagy Zoltán, a Kuratórium elnöke adta át.
Az ünnepség a Szózat közös éneklésével zárult az egyetem Aulájában.
A program részeként az 1848/49-es szabadságharcot bemutató kiállítás, valamint korabeli kávéház várta a vendégeket a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának elõcsarnokában, ahol az egyetem gyakorlóiskolájának diákjai adtak mûsort.