Közel százötven egyetemista vett részt idén nyáron az önkéntes mûveleti tartalékosoknak (ÖMT) szervezett alapkiképzésen Szentendrén. Ennek apropóján bemutatjuk ezt az új katonai szolgálati formát, illetve a már tartalékosként szolgáló hallgatók „szemén” keresztül bepillantunk a katonai élet sûrûjébe.

A hadkötelezettség, azaz a sorállományú katonaság – békeidejû – megszüntetésével hazánkban megváltozott a haderõszervezés alapfilozófiája, illetve a honvédség helye és szerepe a társadalomban. A mai fiatalok egyre kevésbé ismerik a katonaság feladatrendszerét, a honvédségi eszközöket, illetve magát a katonai életet, melyrõl valószínûleg apáik, nagyapáik órákat tudnának mesélni. A Magyar Honvédség az elmúlt idõszakban egy olyan szolgálati formát alakított ki, amely révén a haza iránti szolgálatra elkötelezettek közremûködhetnek a honvédelmi feladatok végrehajtásában. Ez a szolgálati forma pedig nem más, mint az önkéntes mûveleti tartalékos szolgálat.

Napjainkban a Magyar Honvédség katonaállománya békében hivatásos, szerzõdéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonákból áll. A Honvédelmi tárca egyik fõ célként tûzte ki az Önkéntes Tartalékos Rendszer (ÖTR) feltöltését. Mára a Magyar Honvédség tartalékosainak létszáma több mint ötezer fõ. A meghatározott feladatrendszernek megfelelõen az ÖTR-en belül két csoport található: az önkéntes védelmi tartalékos erõ és az önkéntes mûveleti tartalékos erõ. A védelmi tartalékosok a honvédség elsõdlegesen területvédelmi feladatainak (õrzés-védelem, katasztrófavédelem) ellátásában vesznek részt. A mûveleti tartalékosok civil munkájuk, illetve iskolai kötelezettségeik ellátása mellett önként vállalják, hogy - rendelkezésre állási díj ellenében - a Magyar Honvédség rendelkezésére álljanak és a behívást követõen tényleges katonai szolgálatot teljesítsenek.

Az ÖTR nyitott, bárki jelentkezhet, aki képes és kész tenni a honvédelem ügyéért, illetve aki ki szeretné magát próbálni egy számára új és izgalmas „világban”. A tartalékos szolgálatra jelentkezõk egy alkalmassági vizsgálatot követõen szerzõdést kötnek a Magyar Honvédséggel, annak teljes értékû tagjává válnak.

A mûveleti tartalékosnak elõször részt kell vennie tartalékos alapkiképzésen – katonai elõképzettségétõl függõen - – elsõ alkalommal legfeljebb huszonöt vagy tíz napos alapkiképzésen, ezt követõen a szerzõdésben foglalt idõtartamig évente legfeljebb napfelkészítésre hívható be. Ezen felül az önkéntes tartalékos háromévente, összesen legfeljebb hat hónap tényleges szolgálatot teljesíthet a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél. A mûveleti tartalékos katona alapkiképzését követõen kapja meg végleges rendfokozatát és beosztását a Magyar Honvédség valamelyik katonai szervezeténél, ezután behívását követõen a további tényleges katonai szolgálatát már az adott alakulatnál fogja végrehajtani.

A Magyar Honvédség igyekezett egy olyan rugalmas rendszert kiépíteni, amely révén az önkéntes tartalékosok össze tudják hangolni civil életüket katonai feladataikkal. Így például a tanulói jogviszonnyal rendelkezõ tartalékosokat a szorgalmi idõszakon kívül, július és augusztus hónapban foglalkoztatja a honvédség. Ennek megfelelõen idén nyáron több mint kétszázötven – a megyénkbõl mintegy nyolcvan - tanuló vonult be az MH Altiszti Akadémiára, Szentendére, hogy végrehajtsa az öthetes alapkiképzését.

Az alapkiképzésen megszerzett élményeirõl, tapasztalatairól cikksorozatunk következõ részében Keszthelyi Gábor tartalékos közkatona számol be, aki a Debreceni Egyetem Mûszaki Karán tanul gépészmérnökként…

Katonai szolgálatra a megyeszékhelyeken található toborzó irodákban lehet jelentkezni. (Debrecen, Péterfia u. 58/a, e-mail: hajdu.onkentestartalekos@gmail.com, telefon: 06-52/314-200). A jelentkezõk részletes tájékoztatást kapnak a felvétel menetérõl, a tartalékos szolgálat további feltételeirõl és az elérhetõ juttatásokról.