Húsz év után újra lemezt jelentetett meg az 1981-ben alakult, mostanában magasabb fokozatra kapcsolt kultuszbanda, az Európa Kiadó. Az Annak is kell című album nem könnyíti meg az egyszeri hallgató dolgát.

Menyhárt Jenő és csapata annak idején viszonylag simán vészelte át a rendszerváltozás által generált furcsa állapotokat. A nyolcvanas évekbeli pezsgő underground színtér csapatai közül sokan elvéreztek azon, hogy dalaik csak egy bizonyos politikai-társadalmi közegbe ágyazva érvényesültek, a megváltozott viszonyok között azonban érvényüket vesztették. 

Jenő szövegeinek meglepő aktualitása akkor volt igazán szembetűnő, amikor a szórványos fellépésekkel fémjelzett kilencvenes évtized után a 2004-es EU-s csatlakozás alkalmából újra összeállt a zenekar néhány koncertre. A régi dalok semmit sem vesztettek frissességükből és még az ortodox rajongók által annak idején kissé fanyalogva fogadott Itt kísértünk – Love '92 számai is szépen belesimultak, beleértek a klasszikus repertoárba.

A hosszú amerikai lét után hazatérő frontember nemrég újjászervezte a társulatot, volt, aki maradt, volt, aki ment. Három fiatal és három idősebb zenész csinált most egy lemezt, hat új és egy régi dallal. Finoman szólva is felemásak az érzéseink, amikor meghallgatjuk az anyagot.

Menyhárt több dalban is szakított a rá jellemező szuggesztív képekkel operáló stílussal és lassan kibontakozó történeteket mesél el. A Smirgli és Virsli, vagy a címadó Annak is kell a pesti éjszakai élet örök bolyongóit állítja elénk. Próbálhatunk elvonatkoztatni attól, milyen szomorú az, hogy egy ötvenegynéhány éves ember ilyenekről énekel, de akkor sem tűnnek őszintének ezek a dalok. Vajon mondanak még valakinek valamit? Az, ami Cseh Tamásnak jól állt, nagyon idegen Menyhárt Jenőtől.

A vörös lányról szóló ballada – vagy mi – már-már giccses érzelgősségbe fullad, a sok évvel ezelőtt írt Három Judit, négy Zsuzsa menti valamelyest a helyzetet. Az új szerzemények közül a Ki tudja hol van Nórika akkordjaiban lobog némi tűz, de ezt meg a keveréssel sikerült eltolni, a szövegből semmit sem lehet érteni.

Álmos poroszkálás, megjegyezhetetlen dallamok, öreguras tempó, az Annak is kell lemez csak azt bizonyítja, hogy az Európa Kiadóban még ennyi idő után is van bizonyítási vágy. Ez viszont sajnos kevés ahhoz, hogy valami maradandó szülessen.