- Elõször is engedd meg, hogy gratuláljak! Hogy zajlott a választás?

- A választás egy hosszas folyamatot zárt le. A DOSZ alapszabálya szerint az elnökké választás feltétele egy részletes programterv készítése, amelyet a küldöttgyûléshez kell benyújtania minden pályázónak. A szervezet legfõbb döntéshozó testülete meghallgatja az elnökjelölteket, és ezt követõen dönt a vezetõ személyérõl. Elnökhelyettesnek és elnökségi tagnak is jelentkezhet az ország bármely doktorandusza vagy doktorjelöltje, nem kötelezõ csatlakozni egy-egy elnökjelölthöz. Én azonban mindvégig csapatban gondolkoztam, így az elnökség hét további tagjelöltjével, valamint bizonyos szakterületek értõ képviselõivel együttesen dolgoztam ki azt az elnöki programot, amelyet végül támogatására érdemesnek talált a küldöttgyûlés.

- Ezek szerint a csapatod tagjai meghatározott feladatkörök ellátására jelentkeztek. Kik lettek az elnökség tagjai?

- Debreceni kollégáimmal egyetértésben valóban úgy döntöttem, hogy az idei évben elõre meghatározott feladatkörök ellátására keresünk szakembereket. Elnökként azt is láthattam, hogy nagyban növeli a DOSZ ismertségét és elfogadottságát egy felsõoktatási intézményben, ha onnan is kerül ki tisztségviselõ. Ez a tapasztalat is megerõsítette bennem azt az elhatározást, hogy az elnökség és a felügyelõ bizottság minden tagját más intézménybõl kérjem fel. Munkámat általános elnökhelyettesként Keresztes Gábor, a Nyugat-magyarországi Egyetem doktorandusza, stratégiai elnökhelyettesként pedig Szávay László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorjelöltje segíti majd. Az elnökség határon túli ügyekért felelõs tagja Székely Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje, a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének elnöke lesz, a gazdasági ügyekért Csapó László Attila, a Szent István Egyetem doktorjelöltje lesz felelõs. A pályázati ügyekért felelõs elnökségi tagnak Budai Csabát, a Budapesti Mûszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem doktoranduszát, ifjúságpolitikai ügyekért felelõs elnökségi tagnak dr. Fazekas Kornélt, a Pécsi Tudományegyetem doktoranduszát, míg kommunikációs és külsõ kapcsolatokért felelõs elnökségi tagnak Rámháp Szabolcsot, a gyõri Széchenyi István Egyetem doktoranduszát választotta meg a küldöttgyûlés. Az öttagú felügyelõ bizottság tagja lett dr. Szûcs Henriett Diána, a Szegedi Tudományegyetem, dr. Tollas Orsolya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Vajkai Edina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Illés Balázs, a Miskolci Egyetem és Szlama Adrián, a Pannon Egyetem doktorandusza.

- Melyek lesznek azok a területek, amelyekre kiemelt figyelmet fordít a szervezet?

- A legfontosabbnak a tudományos osztályok mûködési feltételeinek biztosítását látom. Ezek a szakterületi elven szerzõdõ fiatal kutatói csoportok jelentik a DOSZ közvetlen kapcsolatát a PhD- és DLA-hallgatókhoz. Az idei évben megalakult szervezetünk tizennyolc tudományos osztálya, amelyek a közeli jövõben kezdik meg mûködésüket. Konferenciákat, workshopokat és táborokat szerveznek, publikációs lehetõséget biztosítanak majd tagjaiknak, amihez meg kell teremtenünk a szükséges szakmai, szervezeti és anyagi hátteret.

- Milyen eszközökkel próbáljátok majd segíteni a tudományos osztályokat?

- A legfontosabb, hogy a megfelelõ szakmai nívó kialakítását és fenntartását támogassuk. Ennek érdekében olyan tudományos szervezetekkel kezdtünk együttmûködést, mint a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Diákköri Testület vagy a Nemzeti Kiválóság Program. A szervezeti hátteret elsõsorban az intézményi doktorandusz önkormányzatok és a DOSZ titkársága segítségével próbáljuk majd biztosítani: fontos feladatunk, hogy minden doktorképzõ helyen biztosítva legyenek azok a mûködési feltételek, amelyek egy jó doktorandusz önkormányzat létéhez elengedhetetlenek. Az anyagi igényeket pedig aktív pályázati tevékenységgel próbáljuk majd kielégíteni, amelyet idén egy, a szakterületért felelõs elnökségi tag koordinál majd.

- Mással is próbáljátok majd a doktoranduszok érdekeit szolgálni?

- Igen, a következõ egy éves elnökségi ciklus határozott célja, hogy kidolgozzon egy egységes minõségbiztosítási rendszert a doktorképzések részére. Ennek elõfutáraként a Debreceni Egyetem az idén részt vett egy, az elsõéves doktoranduszok pályaválasztását vizsgáló kísérleti felmérés lebonyolításában. A minõségbiztosítás további erõsítésével szeretnénk elérni, hogy a doktoranduszi vélemények mentén javíthassuk a képzések színvonalát. Ebben együtt kell mûködnünk a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság mellett a versenyszféra kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató szereplõinek ernyõszervezeteivel, vagyis a kamarákkal is. Én azt vallom, hogy a versenyszféra K+F+I tevékenysége hazánk egyik legnagyobb gazdasági erõssége lehet, így aztán támogatnunk kell azokat a doktoranduszokat is, akik kutatásaikat nem az állami szektorban, vagyis akadémiai vagy egyetemi kutatóintézetekben, hanem magáncégeknél folytatják.

- A DOSZ hogyan tud ebben segíteni?

- Törvényben nevesített, reprezentatív érdekképviseleti szervezetként lehetõségünk van arra, hogy felmérjük a doktoranduszok igényei mellett a versenyszférában felmerülõ elképzeléseket is. Ezeket összegezve aztán az illetékes kormányzati szereplõkhöz fordulhatunk támogatást kérve. Ez a támogatás pedig – természetesen – nem csak anyagi jellegû lehet, hiszen például egy jól elõkészített jogszabály-módosítás úgy is jelentõs elõrelépést hozhat, hogy közben nem okoz kiadást a költségvetésnek.

- Ez akár a nemzetközi mobilitási lehetõségek bõvülését is eredményezheti?

- Feltétlenül. A nemzetközi mobilitás nagyon hasznos dolog, de ezt egy olyan évszázados hagyományokkal bíró iskolavárosban, mint Debrecen, nem kell bemutatni. A DOSZ komoly külügyi lépéseket is tervez a közeli jövõben: erõsíteni szeretnénk szervezetünk jelenlétét az EURODOC-ban, a doktoranduszok európai érdekképviseletében. Ennél a kapcsolatnál több közvetlen hasznot hozhat a doktoranduszoknak az a tudományos nagyköveti rendszer, amelyet külügyes kollégáim, Czene Gréta és Gáspár Marcell dolgoztak ki. A struktúra a tervek szerint egy olyan képviselõi hálózat kiépüléséhez vezet majd, amelyben az egyes tudományterületek magyar képviselõit külföldi tartózkodásuk idején helyi segítõk támogatják majd, így a doktoranduszainknak kevesebb idejét emészti majd fel a hétköznapi apró-cseprõ ügyek intézése, vagyis több idejük marad majd kutatni.

- Már ebbõl az interjúból is látszik, hogy rengeteg feladat és kihívás áll elõtted az elkövetkezõ egy évben. Hogy tudsz ezeknek megfelelni?

- A legfontosabb, hogy a feleségem, Eszter mindenben támogat: az a biztos családi háttér, amelyet õ teremt meg, minden nap jobb munkára sarkall. Mellette nagyszerû kollégákkal dolgozhatok együtt – Budapesten Keresztes Gábor, Csapó László és Szávay László, Debrecenben pedig Körösparti Péter, Pilishegyi Péter és dr. Kõmíves Péter Miklós segítik munkámat. A doktoranduszok képviselete mellett pedig, amikor csak tehetem, folytatom kutatásaimat, valamint továbbra is aktív lokálpatriótaként szolgálom szülõvárosom, Hajdúnánás lakosait.