Nemcsak a testünknek van szüksége a folyamatos karbantartásra, hanem az agyunknak is. Erre az egyik legjobb módszer a tanulás, ami olyan folyamatokat indít el az agyban, amelyek révén frissen tartható az elme, és megel?zhet? az id?skori leépülés. A KultúrÁsz Egyesület egészséges életmódról szóló cikksorozatában most a tanulás pozitív hatásait mutatjuk be. 

Hosszú évszázadokig, s?t évezredekig az a felfogás uralkodott szinte mindenütt, hogy a gyermekkor és az ifjúkor a tanulás ideje. A fiatalok elvégzik az iskolát vagy az egyetemet, és feln?ttként már nem kell tanulniuk, elboldogulnak a korábbi ismereteikkel, mert a feln?ttek nehezen tanulnak. Aki pedig id?s, az már pláne nem tanul, s?t a szellemi leépülés a „feladata”. Ebben a felfogásban 1928-ban következett be jelent?s fordulat, amikor megjelent Edward Lee Thorndike könyve, „A feln?ttek tanulása”. Ebben kutatásai alapján azt írta, hogy az emberek tanulási képességei lendületesen fejl?dnek 18-20 éves korig, majd a fejl?dés mérsékl?dik, és szinten marad. Szerinte a tanulási képességek csak 30 éves kor körül, a fiatal feln?ttkorban kezdenek lassan hanyatlani, és ez a lassú visszaesés egészen 50 éves korig megmarad. A folyamatos tanulással pedig tovább csökkenthet? a hanyatlás. 

Ezért a szakemberek szerint nem szabad abbahagyni a tanulást semmilyen életszakaszban sem, mert az agy folyamatos dolgoztatásával, az állandó ismeretszerzéssel megel?zhet? a kés?bbi képességromlás, az id?skori leépülés. Így a középiskola, vagy az egyetem befejezése után is érdemes mindig valamit tanulni. És nem feltétlenül újabb diploma megszerzésére, vagy hasonló iskolarendszer? tanulásra kell gondolni. Bármit lehet tanulni, ami az embert érdekli, nem kell ennek a munkához sem kapcsolódnia. Bármi lehet, ami személyes érdekl?désb?l fakad, például valamely idegen nyelv elsajátítása vagy egy új hobbi ismereteinek elsajátítása, ami minden életkorban hasznos lehet. Tanulni sosem kés?, és mindig megéri az agyat tornáztatni. 

A Feln?ttoktatási és -képzési lexikonban olvasható, hogy a lelki m?ködés közben rögzített agyvérkeringési térképek azt igazolják, hogy a tanulás, az ismeretgyarapodás nem áll meg sem a feln?tt-, sem az id?skorban. Az agy állandó használata, a folyamatos szellemi munka az alapfeltétele annak, hogy kell? mennyiség? vért, így tápanyagot kapjanak a különböz? fontos agyterületek. Több kutatás is bizonyítja, hogy a folyamatos tanulás, vagy legalábbis a tartós szellemi er?feszítések (pl. rejtvényfejtés, társasjáték stb.) jelent?sen javíthatják az agy kondícióját. Mindezek ellenére sokan mégsem tanulnak feln?ttkorban, mert a tanulásról az iskolában szerzett esetlegesen kellemetlen élményekre (felelések, vizsgák stb.) asszociálnak, amiket nem akarnak még egyszer átélni. Ezért nagyon fontos, hogy feln?ttkorban a tanulási módszerek és a tanulási környezet is más legyen az iskolában, egyetemen megszokottól. 

A KultúrÁsz Közhasznú Egyesület számos, feln?tteknek szóló képzést szervez, amelyek során kifejezetten ügyelünk arra, hogy a feln?ttek sajátosságaihoz igazodó módszereket alkalmazzunk. Így oldott légkörben zajlanak a foglalkozások, nincs felelés, ehelyett sokszor kötetlen beszélgetés alakul ki az oktató és a feln?tt tanulók között, és mindenki választ kap az ?t érdekl? kérdésekre. Természetesen az adott képzés tematikáját azért be kell tartani. A KultúrÁsz többek között idegnyelvi képzéseket, pályázatíró tanfolyamot, esélyegyenl?ségi és fenntarthatósági képzést, számítástechnikai tanfolyamot, valamint marketingkommunikációs és érdekérvényesítési képzéseket is szervez. Ezeken a képzéseken csak feln?ttek – beleértve minden 18 éven felüli korosztályt, köztük az egyetemistákat is – vehetnek részt.

„Ugyanakkor a jelenleg 15 akkreditált, államilag elismert feln?ttképzésünk mellett tréningeket is szervezünk olyan témákban, mint az egészségmeg?rzés, konfliktuskezelés, álláskeresés, pályaorientáció, kommunikáció- és személyiségfejlesztés, vagy önismeret, és ezek már nagyon különféle korosztály részére elérhet?k az általános- és középiskolásoktól egészen az id?skorúakig” – mondta Dr. Juhász Erika, a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület elnöke.  

A feln?ttkori tanulás megvalósulása függ attól, milyen az egyén id?beosztása, illetve az életmódja. A tanulást ugyanis be kell iktatni a napi id?rendbe. És persze az is lényeges, hogy legyen valamilyen motivációja a feln?ttnek arra, hogy tanuljon, tehát, hogy átalakítsa az addigi id?beosztását az agy „edzése” érdekében. A küls? motiváció (pl. munkahelyi vagy törvényi el?írás) mellett kiemelten fontos, hogy bels? késztetésb?l is válasszuk a tanulást saját örömünkre, önmagunk folyamatos fejlesztésére. Így lehet „A tanulás öröm, érték, felel?sség” – ahogyan a 2001. óta Magyarországon is rendszeresen megrendezésre kerül?, „A m?vel?dés hete – a tanulás ünnepe” cím? feln?tt tanulók hete országos rendezvénysorozat szlogenjében olvashatjuk.