Magába foglal oktatási, képzési, önkéntes és ifjúsági programokat, továbbá sportprogramokat is. Az egyetemi hallgatók talán a Lifelong Learning Programme/Egész életen át tartó tanulás programot ismerik a leginkább, hiszen 2007. és 2013. között ehhez tartozott az Erasmus ösztöndíj.

Az Erasmus+ három kulcsakcióból áll, ezek közül az elsõ érinti a felsõoktatásban résztvevõ hallgatókat. A képzési kulcsakció célja, hogy a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatait gazdagítsa, valamint segítse a tanulmányi elõmenetelüket és személyes képességeik fejlesztését. Az EU célkitûzése, hogy a hallgatók 20%-a vegyen részt tanulmányi célú mobilitás-programban a 2014-2020 közötti idõszakban. Éppen ezért a korábbi Erasmus programhoz képest, az Európai Unió 40%-kal több pénzt biztosít a hallgatók mobilitásának ösztönzésére, ezen többletforrás jelentõs részét szakmai gyakorlatok támogatására kívánják fordítani. Fontos változás azonban, hogy a két hetes intenzív nyelvi felkészítõ (EILC) helyett, a hallgatók online programon fejleszthetik a nyelvtudásukat a kiutazást megelõzõen.

Mit jelent ez számodra, debreceni egyetemi hallgatónak? Pályázni lehet minden olyan nappali vagy levelezõ tagozatos hallgatónak, aki a Debreceni Egyetemre beiratkozott, függetlenül a finanszírozás módjától. Teljesen új az Erasmus+ programban, hogy végzés után egy évvel még igénybe vehetõ az Erasmus+ program szakmai gyakorlat céljára, hiszen az EU ezzel is növelni kívánja a mobilitás-programokban résztvevõk esélyeit a munkaerõ piacon. Továbbá, az új szabályok szerint már nem csak kétszer lehet Erasmusos valaki, (korábban egyszer tanulmányi és egyszer szakmai gyakorlati ösztöndíjjal lehetett kiutazni) hanem akár többször is, azzal a kikötéssel, hogy ciklusonként -azaz képzésenként- összesen tizenkét hónapot tölthet el ösztöndíjasként egy hallgató. Az osztatlan képzések azonban két ciklusnak számítanak, így egyetemünk orvos-, jogász-, fogász- vagy gyógyszerészdoktor jelöltjei debreceni egyetemi éveik alatt összesen huszonnégy hónapig lehetnek Erasmus ösztöndíjasok. További jó hír, hogy ez igaz azokra is, akik korábban már voltak ösztöndíjasok – így ha valaki pl. korábban öt hónapig tanult valamelyik európai egyetemen, ismét pályázhat, ha a tizenkét (ill. huszonnégy) potenciálisan ösztöndíjas hónapját még nem használta fel.

Nem változott, hogy legalább egy képzési egységet (trimesztert vagy szemesztert, tehát három vagy öt hónapot) kell a fogadó egyetemen tölteni tanulmányi célú ösztöndíjak, és minimum három hónapot szakmai gyakorlatok esetében. A célországok listája sem változott: az Európai Unió tagállamain kívül Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország lehet az úti cél.

Az Erasmus+ a külföldi tanulmányút idejére kiegészítõ ösztöndíjat biztosít, amely a hallgatók felmerülõ költségeinek fedezéséhez kíván hozzájárulni. Az ösztöndíj összege a fogadó ország megélhetési költségeitõl függ, így a jövõben a kiutazók a célországtól függõen három csoportot képeznek, és e csoportok eltérõ összegû ösztöndíjban fognak részesülni. Ezen kívül, a hátrányos helyzetû hallgatók igénybe vehetnek rendkívüli támogatást, a fogyatékkal élõ hallgatók számára pedig külön kiegészítõ pályázati lehetõséget biztosítottak.

A DEHÖK Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottsága, március 10. és 12. között az Erasmus + Napok nevû rendezvényén tájékoztatta a hallgatókat a megújult mobilitás-programról. A hallgatók kérdezhettek, tájékozódhattak. „Volt, aki gólyaként csak ismerkedett az ösztöndíjprogrammal, mások egészen konkrét kérdésekkel érkeztek. Sajnos a hallgatók tartanak a kiutazástól, a gazdasági válság anyagi bizonytalanságot szült. Az Erasmus+ program ösztöndíjrendszere azonban szükség esetén több pénzt juttat el egy adott hallgatónak, a Debreceni Egyetemen elérhetõ kiegészítõ ösztöndíjak pedig még nagyobb anyagi biztonságot nyújtanak a kiutazóknak. A felmerülõ többletköltségek így jó eséllyel teljesen fedezhetõek a családi kassza kiürítése nélkül” – mondta el Virga József, a DEHÖK EHKB elnöke.