Az elmúlt évek hagyományai szerint idén is lesz alkalmuk a hallgatóknak, friss diplomásoknak arra, hogy találkozzanak a munkaerõpiac jelentõsebb képviselõivel, teszteljék magukat különbözõ stresszhelyzetekben, vagy akár egy „véletlen” beszélgetés során megtalálják a tökéletes munkát vagy gyakornoki helyet. Zsuppányi Noémivel, a Hallgatói Karrier Iroda és Szolgáltató Központ vezetõjével beszélgettem a közelgõ rendezvényrõl. Állásbörze és Karriernap! Április 16.!

Miért tartjátok fontosnak, hogy évrõl évre megrendezzétek ezt az eseményt a Debreceni Egyetemen?

Az állásbörze egyedi mûfajt jelent az álláspiacon. Ez az a fórum, ahol fizikálisan is megjelenik az álláspiac. Az álláskeresõk rövid idõ alatt sok munkaadóval személyesen is kapcsolatba léphetnek. Éppen ezért érdemes kihasználni az ebben rejlõ elõnyöket. A Debreceni Egyetemnek, mint ahogyan a legtöbb felsõoktatási intézménynek, nagyon fontos, hogy a hallgatói a végzést követõen minél könnyebben el tudjanak helyezkedni. Az Állásbörze egy olyan rendezvény, amely ezt próbálja elõsegíteni. Tulajdonképpen hidat képezünk a munkáltatói szféra és a hallgatók között. A személyes találkozás az, ami lehetõséget adhat arra, hogy találkozzon a kereslet és a kínálat, tehát a leendõ munkavállalók és munkaadók. Ez a személyes találkozás teheti sikeressé a hallgatók késõbbi elhelyezkedését.

Milyen cégekkel találkozhatnak az érdeklõdök, illetve milyen programokkal várjátok idén a hallgatókat?

Az a tapasztalat, hogy egyre inkább nõ az igény a megjelenésre a cégek részérõl. Ez pozitív visszacsatolás számunkra, mert azt mutatja, hogy van kereslet a Debreceni Egyetem hallgatóira a munkaerõ-piacon. A kiállítói profilunk alapvetõen nem változik. Ebben az évben vannak vállalatok – akár kis- és középvállalkozások is –, akik most jelennek meg elõször, azonban a régió nagyobb cégei az eddigi évek hagyományaihoz híven itt lesznek, például: IT Services, National Instruments, TEVA. Ezen kívül  több kísérõprogramot is szerveztünk, amelyek szintén hozzájárulhatnak a sikeres álláskereséshez. Ilyen például az önéletrajzírás, a pszichológiai és karrier-tanácsadás és a grafológiai elemzés. Évrõl évre népszerûbbek a próba állásinterjúk, amelyeket nem csak magyarul, hanem angolul, németül és igény esetén franciául is ki lehet próbálni. Ebben az évben pedig a Globus Nyelviskola jóvoltából próba nyelvvizsgákon is részt lehet venni. 

Kiket vártok elsõsorban az Állásbörzére és Karriernapra?

Túlzás lenne azt állítani, hogy a börzén megjelenõ cégek nagy számban  várnának nem felsõoktatásban tanulókat. Az Állásbörze elsõdleges célközönsége a felsõoktatásban jelenleg bent lévõ hallgatók vagy friss diplomával rendelkezõk. A diákok számára azért lehet érdekes ez a nap, mert témákat találhatnak a diplomamunkmunkájukhoz , vagy olyan szakmai gyakorlatra is rábukkanhatnak, amire a késõbbiek során nagy szükségük lesz. Ezeken túl természetesen bárkinek hasznos lehet, aki fel szeretné mérni a piac elvárásait, segítséget szeretne kapni a pályázati anyag összeállításához (cv, motivációs levél, egy jó fotó elkészítése, interjúra készülés).

A hallgatóknak mikor érdemes elkezdeni az álláskeresést, a szakmai gyakorlati helyek keresését vagy egyáltalán a karrierépítést?

A karrierépítés már akár középiskolában vagy az egyetem elsõ évében is elkezdõdhet, hiszen aki tudatosan szeretné alakítani a jövõjét, nem bízhatja a véletlenre a tanulással töltött éveit. Ebbõl a szempontból fontos, hogy mindenki lehetõleg hamar elkezdje a tudatos karrierépítést, hogy késõbb ki tudjanak tûnni az „átlagdiplomások” közül. „Hiába van diplomám és nyelvvizsgám, mégsem vettek fel" – sokszor hallhattuk már ezt a mondatot, és talán már velünk is elõfordult ilyen. Annak is utána lehet járni ezen a rendezvényen, hogy mit lehet tenni ilyen helyzetben, mivel válhatunk versenyképesebbé a munkaerõpiacon. Elõször is fontos leszögezni, hogy nem a diploma és a nyelvvizsga ér kevesebbet, hanem a verseny erõsödött. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyetemen, fõiskolán megszerzett tudáson túlmutató értékekkel is fel kell vértezniük magukat a leendõ munkavállalóknak, hogy sikeresek legyenek álláskereséskor.

Vannak-e adatok arra vonatkozóan, hogy mennyivel lehet hamarabb álláshoz jutni szakmai gyakorlattal vagy külföldi tapasztalatokkal?

Több felmérés is készült ezzel a kapcsolatban. Egy átlagos debreceni egyetemista megközelítõleg 3,5 hónap után tud elhelyezkedni, azonban plusz gyakorlatokkal, külföldi tapasztalatokkal ez néhány hétre leredukálódhat, továbbá a fizetésekben is érzõdhet az, ha valaki fel tud mutatni ilyen jellegû elemeket az önéletrajzában. Gyakori az, hogy valakit magasabb beosztásban vesznek fel pályakezdõ létére, ha külföldön is szerzett gyakorlatot. Ezek a szakmai tapasztalatok arra is jók, hogy a hallgatók megismerkedjenek egy vállalat szervezeti és szakmai felépítésével, valós körülmények között készüljenek késõbbi munkájukra, valamint alapvetõ ismereteket szerezzenek a szakirányuknak megfelelõ gyakorlati feladatokról.

Összességében miért érdemes ellátogatni az idei Állásbörzére és Karriernapra?

Valószínûleg mindenki azért jár egyetemre, hogy majd meg tudja teremteni magának azt az életet, és meg tudja valósítani azokat az álmokat, amelyeket annak idején elképzelt. Ez az élet nem feltétlenül kezdõdik azzal, hogy valaki megszerzi a diplomát. Mindenképpen kellenek olyan tapasztalatok, amelyek az álláskeresõt amunkaerõpiacon ki tudják emelni, versenyelõnybe tudják hozni. A gyakorlati helyek felkutatásában az iskola és az oktatók is segíthetnek, de a hallgató maga is utánajárhat, hogy melyik cégnél van erre lehetõség. Ha pedig valaki már megragadta a lehetõséget, olyan kompetenciákat például a csapatmunkát vagy a problémamegoldó képességet - sajátíthat el egy gyakorlat során, amelyek a munkaadók szemében kincset jelentenek.