Szerepe van a D-vitamin képzõdésben, javítja a hangulatot, csökkenti az étvágyat,  de betegséget is okozhat, ha nem vagyunk mértékletesek.

Bizonyított, hogy genetikai és környezeti tényezõknek – köztük az UV-sugárzásnak – is szerepe van a bõrdaganatok kialakulásában, ezért a bõrünket védeni kell a napsugárzástól. Azonban az is köztudott, hogy a napfény hatására keletkezõ D-vitaminra is szüksége van egyebek mellett a csontoknak, továbbá a napfény véd a fertõzésektõl, autoimmun betegségektõl, valamint a  belsõ szerveink esetében szerepet játszik a daganatok megelõzésében. Ha az arc és a karok szabadon vannak, már heti néhány, napon töltött negyed-fél óra alatt elegendõ mennyiségû D-vitamin termelõdik szervezetünkben a nyári hónapokban. A szolárium által közvetített UV-A sugárzásnak azonban nincs D-vitamin képzõ szerepe – kezdi Emri Gabriella, a Debreceni Egyetem Bõrgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

Az egyénre szabott fényvédelemnek fontos szerep jut. A fehér bõrû, szeplõs, vörös hajú, kék szemû vagy sok anyajeggyel rendelkezõ emberek érzékenyebbek az UV-sugárzás daganatkeltõ hatásával szemben. A bõrgyógyász azt tanácsolja, hogy a leégést mindenképp el kell kerülni, mert a gyermek- és fiatalkori napégésnek van legnagyobb szerepe a melanóma kialakulásában.

Fényvédõ krémekbõl nagy a választék, de megfelelõen csak az UV-A és az UV-B sugarakat is kiszûrõ széles spektrumú készítmény óvja a bõrt.  (Elõbbivel szembeni védelem erõsségére a csillag, utóbbira az SPF/UPF szám utal). A közvetlen UV-B sugárzás ugyanis árt a DNS-nek, az UV-A pedig azáltal, hogy károsítja a DNS-javító fehérjéket, csökkenti az UV-B sugárzással szembeni védelmet. Az érzékeny bõrûek minimum 30-as faktorú fényvédõt használjanak, és a bõrt fokozatosan szoktassák hozzá a napfényhez. 

Egyre több arckrém is tartalmaz fényvédõt, ami nyáron hasznos lehet, ám ez mégsem jelent mindenkinek jó megoldást.  A krémben lévõ egyéb illatosító és tartósító anyagok ugyanis fényérzékennyé tehetik a bõrt, mint ahogyan többek között bizonyos vérnyomás- és gyulladáscsökkentõ, vízhajtó gyógyszerek is. Ezért érdemes elolvasni a gyógyszerek használati utasítását, és kerülni a napsugárzást. A napfürdõzés 11-15 óra között az egyébként egészséges, gyógyszert nem szedõ embereknek sem tanácsos. Emri Gabriella szerint a fényvédelmet az öltözékünkkel tudjuk legjobban elérni. Kalappal, napszemüveggel, színes pólókkal takarhatjuk el a napnak leginkább kitett bõrfelületeket, sõt már kaphatók UV-védelemmel ellátott ruhák is.

Az utóbbi években már nem emelkedik látványosan a napsugárzás káros hatásával összefüggésbe hozható melanómás esetek száma, ám még mindig sok a késõn felismert betegség. Az érintettek átlagéletkora 56-57 év, de egyre több a fiatal, 40 év alatti melanómás. Nõknél a lábon, férfiaknál inkább a törzsön jelenik meg az elváltozás. Ezért fontos, hogy figyeljük saját bõrünket, és az anyajegyeket. Ha ezek több színt tartalmaznak, szélük és alakjuk szabálytalan, illetve változik, akkor érdemes megmutatni a háziorvosnak, aki szükség esetén sürgõsségi beutalót ad a bõrgyógyászatra. 

 A jó idõ beálltával egyre több a szabad téri program, így a kullancscsípéstõl is védeni kell a bõrt.

 - Ha dús aljnövényzetû, bokros vidéken kirándulunk, viseljünk hosszú nadrágot és hosszú ujjú felsõt, a ruhát pedig fújjuk be kullancsriasztó spray-vel. Amikor hazaérkezünk, rögtön zuhanyozzunk le, és tetõtõl talpig vizsgáljuk át testünket, a hajlatokat és hajas fejbõrt is. Ha kullancsot találunk, fontos, hogy minél elõbb távolítsuk el a patikákban kapható csipesszel, anélkül, hogy a potrohát összenyomnánk. Ne kenjünk rá krémet, olajat, mert ilyenkor a vérszívó visszaöklendezi a bõrbe a kórokozókat. Ha esetleg a kullancs egy kis része beleszakad a bõrbe, ne essünk kétségbe, a bõr ezt hamar kidobja – figyelmeztet a szakember.

Kullancscsípés után egy hónapon belül jelentkezhetnek bõrtünetek. Ha a csípés körül növekvõ, piros gyûrû jelenik meg, akkor felmerülhet a Lyme-kór gyanúja. A baktériumok leküzdéséhez gyógyszeres kezelésre van szükség, ezért orvoshoz kell fordulni. 

A kullancs vírusos agyvelõgyulladást is okozhat. Ennek tünetei a láz, fejfájás, a nyak és tarkó kötöttsége. Az ez ellen ható védõoltás három részbõl áll, így tanácsos már télen beadatni a megfelelõ védettség kialakulásához.