Szeptembertõl nem csak külföldiek tanulhatnak magyar nyelvet a Debreceni Nyári Egyetemen, hanem az Idegennyelvi Tagozaton magyarok számára is lehetõség nyílik „egzotikus”, ritkán oktatott nyelvek elsajátítására. Az elmúlt másfél-két évben már voltak ilyen jellegû kurzusok az intézményben, és a kísérleti idõszak azt bizonyította, hogy van igény a különleges nyelvek tanulására.

– Az intézmény alapításakor, 1927-ben már oktattak idegen nyelveket magyaroknak, így a gyökerekhez is visszatérünk ezzel a kezdeményezéssel. A tagozat létrehozásának az a célja, hogy folyamatosan bõvülõ kínálatot tudjunk nyújtani a debrecenieknek – mondta el Szaffkó Péter igazgató.

Nem csak nyelveket oktatnak majd ezeken az órákon, hanem az adott ország kultúrájába is betekinthetnek a diákok. A török, görög, portugál, svéd, norvég és román nyelvet tanítók anyanyelvû tanárok vagy a Debreceni Egyetem oktatói.

– Olyan kollégákat kértünk fel, akik – amennyiben anyanyelvûek – évtizedek óta Magyarországon élnek, így nagyon jól kiismerik magukat a kulturális különbségekben, jellegzetességekben, amennyiben pedig egyetemi kollégák, több évtizedes tanítási gyakorlattal rendelkeznek – hangsúlyozta Csontos Pál, az Idegennyelvi Tagozat vezetõje.

Az Európai Unió tagállamaként Magyarországra is vonatkozik az az uniós irányelv, mely szerint 2020-ra az állampolgároknak anyanyelvükön kívül két másik idegen nyelvet kellene beszélniük. A statisztikák azonban még mindig azt mutatják, hogy a magyarok nem állnak túl jól ezen a területen, a legfrissebb adatok szerint az itt élõk 29 százaléka állítja, hogy el tud társalogni egy nyelven az anyanyelvén kívül. Az álláskeresési tendenciák pedig egyértelmûen igazolják, hogy az angol mellett elõnyt jelent egy második idegen nyelv ismerete, és azon belül is egy „egzotikusé”.

A jelenlegi 20 órás tanfolyamokon több nyelvbõl már nem csak kezdõként lehet tanulni: svédbõl már 3 szinten, románból és törökbõl pedig 2 szinten várják a tanulni vágyókat.