Szasa a bojti kurgánsírban
2014. szeptember 5., forrás:Egyetemi Élet
A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával tavaly indult "Yamnaya Impact Project" nevű nemzetközi régészeti kutatási program folytatásaként 2014. szeptember 1-3. között a régészek feltárták a Kárpát-medence első geofizikai módszerrel (magnetométeres felméréssel) azonosított kurgánja alatt talált központi sírt. Az ásatásban a Déri Múzeumtól Dani János, a Bristoli Egyetemről Volker Heyd, a Lengyel Tudományos Akadémia Krakkói Régészeti és Etnográfiai Intézetétől Piotr Wlodarczak és az MTA BTK Régészeti Intézetétől Kulcsár Gabriella vett részt.

Bár a temetkezés alja a jelenlegi felszíntől alig 90 centire található, a szerencsének köszönhetően a lelet mégis teljesen sértetlenül vészelte át az elmúlt mintegy 5000 évet. Amennyiben a magnetométeres vizsgálat során az egykori kurgánt nem sikerült volna azonosítani, elképzelhető, hogy az autópálya építése során a sír elpusztult volna. A temetkezés jellegzetes rítusa egyértelműen a Kárpát-medencébe a Kr.e. 3. évezred elején beköltöző őskori nomád nép, a Jamnaja-kultúra (magyarul: gödörsíros kurgánok népe) egyik képviselőjét rejtette. A régészek nem tudtak megegyezni az „ős” nemét illetően, így találóan a Szasa nevet adták neki, amely férfi és női név is lehet.

(Az úgynevezett Jamnaja-kultúra beszivárgása hozta magával a Kárpát-medencébe többek között a háziasított ló és a kocsi használatát, illetve a bronzöntés hagyományát, melyek innen továbbterjedve egész Nyugat-Európában meghonosodott, ezzel az egész térség fejlődési irányát meghatározták.)