2012-ben alapításának, idén, 2014-ben pedig els? tanévének centenáriumát ünnepli a Debre-ceni Egyetem. E jeles évfordulónak a közelmúltban és napjainkban számos rendezvény állított emléket (legutóbb éppen a Bölcsészettudományi Karon), illetve a jubileumok kapcsán több tudományos és ismeretterjeszt? kiadvány látott napvilágot. Az utóbbiak sorába illeszkedik az impozáns küllem? kötet, amely „A Tudás Temploma” címet viseli, és a Debreceni Egyetem Központi Épületének történetét dolgozza fel. Szerz?i – Forisek Péter egyetemi docens, a Böl-csészettudományi Kar oktatási dékán-helyettese és Kerepeszki Róbert egyetemi adjunktus – a Történelmi Intézet oktatói, akik szerteágazó tudományos munkájuk mellett, illetve annak ré-szeként már évek óta foglalkoznak az egyetemünk történetének kutatásával is. 

Kötetük el?szavában emlékeztetnek arra, hogy a „Debreceni Egyetem Központi Épülete is néma tanúja a magyar történelem eseményeinek”. Céljuk az, hogy bemutassák „Közép-Európa egyik legszebb középületét”, felidézzék az épület által ?rzött emlékeket, tisztelegjenek azok el?tt, akik nélkül „a tudományoknak ez az egyedülálló temploma nem szolgálhatná a magyar kultúrát”, és végs? soron az, hogy a debreceni fels?oktatás hagyományait továbbörö-kítsék a következ? generációkra. 

Bátran megállapíthatjuk, hogy e céloknak a kötet maradéktalanul eleget is tesz. Végigkísér-hetjük benne azt a viszontagságos utat, amit a tervekt?l a megvalósulásig be kellett járnia a korabeli egyetemi vezetésnek a Központi Épület érdekében. Ugyanis az els? világháborús vereség következtében kialakult gazdasági helyzetben csak másfél évtizeddel az egyetemala-pítás után, 1927-ben tették le a „Tudás Templomának” alapkövét a Nagyerd?ben (addig és az építkezések befejezéséig a Református Kollégium biztosított ideiglenes elhelyezést az intéz-ménynek). A Szerz?k elmondják, ki álmodta meg a Központi Épületet, hogyan változtak a tervek, és azt, hogyan viszonyult az akkori kultúrpolitika ehhez a grandiózus beruházáshoz. Részletesen olvashatunk az építkezésekr?l, az azt kísér? nehézségekr?l, illetve az 1932. máju-si megnyitó ünnepélyr?l, amelyen hivatalosan is birtokba vette az egyetem az új otthonát. Itt azonban nem fejez?dik be a történet. A Szerz?k szólnak arról is, hogyan fejl?dött a Központi Épület az 1930-as és 1940-es évek folyamán, de már-már sokkoló leírást olvashatunk arról is, hogy a második világháború után milyen állapotok uralkodtak az intézményben. Ezek mellett még számtalan érdekességgel találkozhatunk a könyv lapjain. A R?fi Mónika egyetemi f?tit-kárhelyettes szerkesztésében megjelent kötet olvasmányos szövegét Derencsényi István gyö-nyör? fényképei illusztrálják.