Bizonyára mindenki hallott már az Európai Unió Erasmus programjáról, illetve arról, hogy mennyi elõnye van a külföldi szakmai gyakorlatoknak, nemzetközi tapasztalatnak. Mégis, miért vonakodnak még sokan az ösztöndíjra való jelentkezéstõl? Már a cikk elején le is szögezzük, hogy nem szeretnénk olyan dolgokkal untatni, amelyeket bizonyára Te is tudsz, hanem inkább szeretnénk azokra a sokakban megválaszolhatatlan kérdésekre koncentrálni, amelyek visszatartó erõként hathatnak az Erasmus pályázat benyújtását illetõen. Vegyük is sorra ezeket!

Hogy tudok kijönni az Erasmus ösztöndíjból? A családom nem teheti meg, hogy jelentõs összegekkel támogassa külföldi kalandozásaimat!

Az Erasmus+ program keretében a támogatást országokra lebontva egységesítette az EU, így az már nem az egyes egyetemek hatáskörébe tartozik, hogy eldöntsék, ki mennyi pénzt kap. Ezt egy táblázat alapján osztják el a nyertes hallgatók között, melyben az egyes országokban fennálló árszínvonalat és a megélhetési költségeket figyelembe véve találhatók meg a támogatási összegek. Tehát egyszerûen szólva, ha drága országba mész, több pénzt kapsz, ha olcsóbba, akkor arányosan kevesebbet. Te magad választhatod ki, hogy mi az, ami neked és a pénztárcádnak a legjobban megfelel. Persze így is elõfordulhat, hogy úgy érzed, hogy nem fogsz kijönni a megítélt ösztöndíjból. Ez általában akkor szokott így lenni, ha szeretnél utazgatni, illetve bulizni, esetleg kényelmesebb életvitelt folytatni. Érdemes ezért kiutazás elõtt tartalékolni, munkát vállalni és külföldön is vállalhatsz diákmunkát. Készíts költségvetést, hogy mennyit költesz itthon, mennyibe kerül a lakhatásod, a megélhetés, ruházkodás és ingázás itthon, ezekrõl sokan megfeledkeznek, pedig olykor sokat költünk itthon is.

Mi lesz, ha csúszo€k?

Gyakori félelem a tanulmányok nem ütemtervszerû befejezése is. Igaz sajnos, hogy a kreditek átvitele és elfogadása még nem egységes, így elõfordulhat, hogy egyes tárgyakat nem tudsz kinn megcsinálni, vagy a külföldi tárgyakat nem fogadják el itthon. Jó hír, hogy az ügyben folyamatos egyeztetések folynak, és apró elõrelépések ezért állandóan vannak. Természetesen az egyes tanárok rugalmasságán és nyitottságán is sok múlik. Egyes szakokon azonban nem árt kicsit mérlegelni, és a pontos befejezés helyett kihasználni ezt a lehetõséget, hiszen késõbb elvétve lesz olyan, hogy a külföldi tanulmányaidat és tapasztalatszerzésedet viszonylag könnyen elérheted. Lehet, hogy megéri fél vagy egy évvel késõbb befejezni az egyetemet, azért cserébe, hogy az önéletrajzodba egy olyan dolgot írhass bele, amit a munkaadók is szívesen látnak? Nem kizárólag a kint megszerzett szakmai tudás miatt, hanem azért is, mert ez arra enged következtetni, hogy nemzetközi környezetben is megállod a helyed, tapasztalattal rendelkezel más kultúrákkal való kommunikáció terén, rugalmas vagy és lehetne még sorolni a személyiségjegyeket, amelyekkel garantáltan gazdagodsz a külföldi utad során. Bizonyított, hogy 5 évvel végzés után a mobilitásban résztvevõ hallgatók munkanélküliségi rátája 23%-kal alacsonyabb itthon maradt társaikhoz képest.

Ha semmiképp sem szeretnél csúszni, még egy apróságra szeretnénk felhívni a figyelmed. Az Erasmus+ program egyik újítása, hogy a tanulmányaid utolsó évében elnyert szakmai gyakorlati ösztöndíj felhasználására a diplomázásod után 1 éven belül elhasználhatod. Mit is jelent ez? Fejezd be az egyetemet nyugodtan és ha szeretnél egy kis tapasztalatot szerezni az EU finanszírozásával, végezz gyakorlatot külföldön!

Lehet, hogy nem beszélek megfelelõ szinten angolul?

A nyelvi követelmény általában egy erõs középfokú szint (B2). Fontos, hogy nem az ország nyelvét kell beszélned, hanem a tanulmányaid nyelvét. Ha úgy érzed, kicsit gyengébb a nyelvtudásod, akkor sem kell rögtön elkeseredni! Ha kiutazol, és rá leszel kényszerítve az idegen nyelven való kommunikációra, a kezdeti nehézségek után meglátod, hogy pár hét alatt akár olyan fejlõdésen mész keresztül, mintha egy intenzív nyelvtanfolyamon vettél volna részt! Légy magabiztosabb, tedd félre az aggodalmakat, és menni fog, meglátod! Jó példa erre a déli országokból érkezõ diákok kezdetben sokszor hiányos nyelvismerete, viszont a végére õk is belejönnek az idegen nyelv használatába. Ha nekik megy, neked miért ne sikerülhetne?

Hogy találok kinn albérletet, lakást? +1 tipp!

Akár már most megkeresheted az egyetemed helyi ESN (Erasmus Student Network) szekcióját, és mentorként belekóstolhatsz ebbe a fergeteges életformába. Ez természetesen azért is jó, mert olyan kapcsolatokat szerezhetsz, melyek ösztöndíjas utad során hasznosak lehetnek számodra. Ki tudna neked jobban segíteni a kinti albérletkutatásban például, ha nem egy cserediák, akinek az õ útja alatt Te segítettél, és végül összebarátkoztatok? Ezen kívül ha már megvan az ösztöndíj, felkeresheted a kinti ESN szekciót, õk is biztosan ellátnak egypár tanáccsal. 

Ne félj belevágni, biztos, hogy valami jó fog belõle kisülni, és visszagondolva majd csak mosolyogsz a kiutazás elõtti félelmeiden!