A Debreceni Egyetem új stratégiai tanácsadó testületének bemutatásával kezdte beszámolóját Szilvássy Zoltán rektor a február 11-ei szenátusi ülésen. A konzisztórium tagjai – Szilvássy Zoltán rektor és Bács Zoltán kancellár, illetve a minisztérium delegáltjai: Fazekas Lajos, Kotosmann Zoltán és Szabó Miklós – Palkovics László oktatási államtitkártól vették át február 10- én a megbízólevelüket.

A rektor kifejtette: a Magyar Rektori Konferencia több munkacsoportjának tevékenysége is kiemelten érinti az egyetemet: az egy éve mûködõ kancellári rendszer áttekintése mellett a térítéses orvosképzés fejlesztési lehetõségeink vizsgálata is ilyen ügy. A négy magyarországi orvosképzõ intézmény egyetért abban, hogy a képzés további fejlesztését a jelenlegi strukturális keretben képzeli el, azaz a Semmelweis szak-, míg a többi multidiszciplináris egyetem marad.

 - A jelenlegi orvos- és ágyszám, azaz gyakorlati képzõhely-kapacitás mellett egyik egyetem sem tud megfelelõ mértékben fejlõdni, ezért törvénymódosításra van szükség. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy az egyetemek környezetében lévõ nagy egészségügyi ellátóintézmények – a mi esetünkben a nyíregyházi, a miskolci, valamint a szolnoki kórház – olyan akkreditációs képességekkel rendelkezzenek, amelyek vállalhatóvá teszik a térítéses orvosképzést. Ilyen szempontból példaértékû lehet a Debreceni Egyetem és a Kenézy Kórház integrációja – tette hozzá Szilvássy Zoltán.

A rektor tájékoztatta a Szenátust a közelmúltban lefolytatott Felsõoktatási Ipari Együttmûködési Központok létrehozását elõkészítõ megbeszélésekrõl is.

- Az egyetem hosszútávú stratégiájához illeszkedve a mintegy 7 milliárd forintos program az egészségipar területén valósul meg. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal egyezetve a Debreceni Egyetemen a gyógyszer- és az élelmiszeripar vesz részt kiemelten a programban. A fejlesztések konzorciumi formában valósulnak meg: a gyógyszeriparban a Richter Gedeon Nyrt. és a Sejtterápia Központ Kft., illetve leányvállalata, a Fluart Kft., az élelmiszeripar területén pedig a Tranzit-Ker Zrt. és Debrecen legnagyobb húsipari üzeme, a Hajdúhús kap szerepet – sorolta Szilvássy Zoltán.

A rektor beszámolója végén bejelentette, hogy a fenntartó Emberi Erõforrások Minisztériuma kérésére az egyetemnek meg kell vizsgálnia: 2017 szeptemberétõl az angol mellett orosz nyelven is tudna-e képzéseket indítani. Ehhez a humánerõforrást az Ukrajnából elvándorló oktatók és hallgatók jelentenék, Debrecen pedig földrajzi helyzetébõl adódóan is szerepet vállalhat a feladatban.

Bács Zoltán kancellári beszámolójában kiemelte: a Debreceni Egyetem bevételi fõösszege 2015-ben az intézmény történetében elõször átlépte 100 milliárd forintos határt, megközelítõleg 105 milliárd forint volt, ami 18 milliárddal több, mint 2014-ben.

- A növekedés nagymértékben köszönhetõ a mintegy 11 milliárd forint összértékû pályázati forrásoknak, illetve a saját bevétel növekedésének, utóbbi megközelíti a 20 milliárd forintot. Mindezeknek köszönhetõen az állami támogatás részaránya a teljes költségvetésben már csak 22 százalék, míg öt évvel ezelõtt 28 százalék volt. Ez jelentõs fejlõdés, egyre erõteljesebben támaszkodhatunk a saját teljesítményünkre – hangsúlyozta Bács Zoltán.

A kancellár hozzátette: egy intézmény akkor mûködik megfelelõen, ha beruházásra, felújításra a költségvetés 5 százalékát tudja fordítani, ezt jócskán túlteljesítette az egyetem, az elmúlt évben 10 milliárd forintot költött ilyen célokra.

A szenátusi ülés legfontosabb napirendi pontja a 2016. évi bérfejlesztési javaslat volt. Bács Zoltán kancellár az elõterjesztés kapcsán felidézte, hogy utoljára 13 évvel ezelõtt volt béremelés az intézményben. Balog Zoltán miniszter tavaly novemberben jelentette be az oktatókat, kutatókat, tanárokat érintõ 15+5+5 százalékos bérfejlesztést, míg a többi munkavállaló esetében a 150 ezer forintos illetményminimumot.

- Azóta az oktatók, kutatók, tanárok bérfejlesztésének meglett a jogi alapja és forrása: módosították a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve kormányrendelet határozta meg az illetményemelést. A többi dolgozó esetében nem született meg a megfelelõ jogszabályi háttér, azonban január elején a fenntartó jelezte, hogy elõirányozza, szeretné és kéri a 150 ezer forintos illetményminimumot, amit az intézményeknek saját forrásból kell finanszírozni, de ez csak rektori és kancellári felelõsség körében, az egyetem gazdasági helyzetének figyelembevételével hajtható végre. A Debreceni Egyetem a minisztérium által elõirányzott kérésen túlmenõen, a felmerülõ bérfeszültségeket és a munkabékét kikezdõ ellentéteket elkerülése, valamint valamennyi munkavállaló megbecsülésének jeleként egy mindenkit érintõ, az alacsonyabb bérek irányában lineáris arányban növekvõ illetményfejlesztést dolgozott ki, mely mindenkinél a reálbér növekedését eredményezi kisebb-nagyobb mértékben – tájékoztatott Bács Zoltán. Így a fenntartó által elvárt összegû béremelésnél magasabb illetmény meghatározásával a közel 1700 oktató, kutató, tanári munkakörben dolgozókon kívül is – a Debreceni Egyetem további, mintegy 4 ezer dolgozójának nõ a fizetése január 1-ig visszamenõleg, míg az eredeti javaslattal csupán 799 dolgozó bére változott volna. Hozzátette: a bérfejlesztési javaslat alapjait korábban a dékáni kollégiummal, majd a végleges, minden dolgozót érintõ elõterjesztést az elmúlt napokban a szakszervezetek és a közalkalmazotti tanács vezetõivel is megtárgyalták, akik egyöntetûen üdvözölték a javaslatot.

A testület támogatta az elõterjesztést, mely szerint az oktatói, tanári, kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a munkakör fizetési fokozatára meghatározott garantált illetmény 115%-áig, 2016. december 31-ig illetménytöbbletben részesülnek. A minimálbér és a garantált bérminimum közötti rendszeres havi járandósággal rendelkezõ – nem oktató, kutató, tanár, pedagógus, rezidens, központi gyakornok munkakörben – dolgozók 16,3 százalékos, a garantált bérminimum (129.000 Ft) és a 193.500 Ft közötti rendszeres havi járandósággal rendelkezõk 16,3%-tól 1,5%-ig lineáris arányban csökkenõ, míg a 193.500 Ft feletti rendszeres keresettel rendelkezõk egységesen 1,5% illetménytöbbletben részesülnek 2016. december 31-ig terjedõ idõszakra.

A teljes illetményfejlesztés 1,9 milliárd forint bérkiáramlás-növekedést jelent az intézmény számára, melynek jelentõs részét saját forrásból biztosítja az intézmény.
A bérfejlesztés mellett egyetemi tanári pályázatok rangsorolásáról, Pro Universiate-díj, doctor honoris causa cím adományozásáról is döntött a Szenátus. Többek között módosították a Karok Mûködési Rendjét, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot. A testület támogatta duális képzés indítását a logisztikai menedzsment mesterképzési szakon és biomérnöki mesterképzési szakon, illetve angol nyelvû pszichológiai alapképzési szak, illetve az angol nyelvû épületgépészeti specializáció indításának javaslatát.