Meg pörgetni a lapokat. Mármint a naptárban. Jelentem, visszaszámlálás indul, mindenki felkészül, lélekben és testben egyaránt, a nyár egyik legfrankóbb fesztiváljára. Akinek most nem a Campus Fesztivál ugrott be rögtön, az egyest kap és leülhet. Az idõpont július 20.-24. a helyszín pedig ismét a Nagyerdei Stadion és környéke.

Meg nem erõsített hírek szerint a Tankcsapda titokban lép majd be a fesztivál területére. Az bizonyára senkit sem lep meg, hogy Lukiék 2016-ban is fellépnek itt, hiszen évek óta visszajáró vendégek, de az, hogy turnéjuk címéhez (Rohadék Rockcsempész) méltó módon becsempészik õket a színpad mögé, máris találgatások özönét indította el. Fröchlich Péter õsrocker szerint mindhárom tag egy hideg konyhai készítményeket forgalmazó cég mikrobuszában rejtõzik el, Suhajda Egon francia tanár szerint földalatti alagúton érkeznek, Svamper Ödönné kisnyugdíjas viszont inkább valamiféle álöltözetekben való besurranásra esküszik. Lesz, ahogy lesz, a tapasztalt, kilowattokban és hangerõben gazdag zenéken edzett fesztivállátogatók az idén sem maradnak füst és lábdob nélkül.

S ha már kemény zenei vonatkozással indítottunk, jelzem, hogy sok rocker örömére jön az ír Therapy? is. Bizonyos források szerint az 1989-ben indult trió dalait sikeresen alkalmazzák orvosi terápiás intézményekben. Krónikus félénkségben szenvedõ középkorúak gyógyultak ki évek óta tartó bajukból, s egy walesi bányász, aki hosszú esztendõk alatt szinte teljesen megvakult a föld alatt végzett munkától, az õ számaik hatására újra lát. Lemezeik száma végtelen, akárcsak koncertjeiké, s már nem elõször járnak hazánkban. Kedves történet velük kapcsolatban, amikor ezerkilencszázkilencvenvalahányban Andy Cairns énekes-gitáros azzal lopta be magát egybõl a közönség szívébe, hogy fennhangon „Hello, Diáksziget!” kiáltással kezdte koncertjüket az akkor már egy üdítõital nevét (is) viselõ nyárvégi nagyszabású Sziget Fesztiválon. A Campus látogatóinak jó része erre nyilván nem emlékszik, hiszen akkortájt született, nekik most itt a jó alkalom, hogy megismerkedjenek ezzel a rock and roll alapmûveltséghez tartozó bandával.

Akik pedig másra vágynak, azok rákattanhatnak Jess Glynne táncolható popzenéjére. Klikkekre és kattintásokra szakosodott ismerõsöm,Stromf Péter majd elalélt, amikor nyugtázta, hogy az ifjú hölgy Don’t Be So Hard On Yourself címû dalának videóját már több mint harminchétmillió alkalommal nézték meg a nagy videómegosztó portálon. A Jessica Hannah Glynne néven, 1989-ben Hampstead-ben született énekesnõ a dance, soul, house és r and b stílusjegyeit ötvözi oly sikeresen, hogy múltkor még a sarki zöldséges Tótum Feri bácsi is elismerõen nyilatkozott róla. Nincs ebben a kijelentésben semmi irónia, hiszen Tótum úr évek óta egy popslágert sem hallott, de Jess dalait felfedezve máris vásárolt egy zenelejátszó készüléket kis boltjába, s azóta éjjel-nappal bömböl nála a Hold My Hand.

Glynne-t saját bevallása szerint Laury Hill The Miseducation of Lauryn Hill címû albuma inspirálta leginkább arra, hogy énekléssel próbálkozzon. Olyan nagy nevek hatottak rá, mint Sam Cooke, Etta James vagy Aretha Franklin, s a tragikusan fiatalon elhunyt Amy Winehouse. Karrierje kezdetén, alig tizenöt évesen az angliai X-faktorban tûnhetett volna fel, ha össze nem balhézik a gyártókkal és le nem lép. Iskolái elvégzése után butikokban, fitneszteremben és fodrászatban dolgozott. 2014-ben robbant be a köztudatba, amikor a Clean Bandit Rather Be címû dalában énekelt. Innen kezdve ível felfelé pályája, bár tavaly év közepén hangszálmûtétje miatt egy idõre leállni kényszerült.

Serpataki Vendel, aki eddig minden Campus Fesztiválon részt vett, egy ízben elárulta nekem, hogy sok, itt fellépõ énekesnõbe szeretett már bele. Vendel javíthatatlan romantikus, múlt évben megkérte Caro Emerald kezét, de - mondanom sem kell - nem nyerte el. Azt, hogy most tervez-e valamit, nem hajlandó elárulni, de biztos forrásból tudom, a fesztivál szervezõi ráállítanak egy biztonsági embert a srácra, nehogy heves felindultságában valami furcsa tettre ragadtassa magát.
Ennyit mára, legközelebb újra jelentkezünk.

Vonyarc Ágoston