
Többek között a 18-19. századi erdélyi nemességr?l is újdonságokat olvashatunk a Történelmi Intézet kutatóinak új köteteiben.
Négy új könyv jelent meg a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének kutatóitól, melyek a 15-19. század korszakait lefedve, egyetemes és magyar történelemmel egyaránt foglalkoznak.
Egy eddig kevéssé ismert francia kézirat 315 történetének kódexb?l való átírása és elemzése nyomán született meg Györkös Attila „Non debent predicare fabulas”. Egy 15. századi franciaországi kézirat példázatainak elemzése és átirata cím? munkája. A latin cím jelentése: Ne prédikáljanak meséket. A példázatnak nevezett vallásos történetek népszer?ek voltak a középkorban, gyakran humoros, meghökkent? tartalommal, ami érthet?vé tette a közönségnek a prédikáció üzeneteit.
„Szent Antanáziusz könnyekre fakadt egy csábítóan öltözött n? láttán. Amikor megkérdezték, err?l, így válaszolt: azért sírok, mert nem tudok úgy tetszeni Istennek, ahogy ez a n? akar tetszeni a férfiaknak” – olvasható a most kiadott kézirat egyik történetében. A vallástörténeti kutatások fontos irányvonala a középkori gy?jtemények kiadása, ebbe a trendbe illeszkedik Györkös Attila nemzetközileg is jelent?s új munkája.
A történelmi Zemplén vármegyének ma legfeljebb harmada tartozik Magyarországhoz. A megye legtöbbször csak helyszínt adott bizonyos országos eseményeknek, lakosai ritkán jutottak jelent?sebb szerephez. Mégis ezt a területet vizsgálata ifj. Barta János, akinek 2009-ben jelent meg a „Ha Zemplin vármegyét az útas visgálja…” cím? kötete, amely a társadalmi osztályokat, a gazdálkodás szerkezetét, egyházi és polgári birtokosokat és még a borvidékeket is alaposan bemutatta. A hét évvel ezel?tt megjelent kötethez készült most adattár.
A könyvbemutatón elhangzott, Barta János kötetét azok használhatják komoly haszonnal, akik Zemplén megyéhez kapcsolódó helytörténeti munkákat szeretnének írni.
A 19. századi Erdélyben élt és dolgozott az a Jósika Antal kolozsi f?ispán, akinek munkásságáról korábban még nem jelent meg összefoglaló kötet. Ezt pótolta Papp Klára és Tóth Orsolya a Jósika Antal kolozsi f?ispán tevékenysége és írásai cím? könyvével.
A katolikus egyház helyzetér?l, az oktatás mibenlétér?l, az erdélyi nemesség politizálásról, adózásáról írt tervezeteket Jósika Antal, amiknek részleteit ismerhetjük meg a kötetb?l. Jóska Antal történetének tanulmányozása egyben az erdélyi nemesség gondolkodásának megismerése is.
- Jósika Antal fiatalon jezsuita volt, ami azért érdekes kérdés, mert egyetlen fiúgyermekként hogyan engedhette meg neki a család, hogy ne a családi vagyont vigye tovább, hanem beálljon jezsuitának. Kiváló egyházfi lett volna bel?le, ha Mária Terézia rendeletben nem oszlatja fel a jezsuita rendet. Jósika Antal így hazatért és jól házasodott, kolozsi f?ispánként termékeny életet élt – tárta fel az élettörténet egy izgalmas szeletét Papp Klára.
A negyedik frissen megjelent kötet, A f?nix és a bárány városa Orosz István professzor Debrecenr?l szóló, az elmúlt években publikált tanulmányainak gy?jteményes kötete, amely a 17-19. századi Debrecen múltjába kalauzolja el olvasóit, különös tekintettel arra, hogy a debreceniek hogyan szerezték meg kiváltságaikat a 17. század végén, vagy hogyan alakult át a 19. században a város társadalma, miképp élhetett Debrecenben sok vállalkozó, nemesi címmel rendelkez? birtokos.
A kötetben Debrecen 1848/49-es szerepével is tanulmány foglalkozik: 1849-ben öt hónapig a cívisvárosban m?ködött az országgy?lés. A 27 ezres debreceni lakossághoz 9-10 ezer f?nyi új lakó is érkezett a városba, akik az ország különböz? vidékeir?l kerültek, menekültek ide, és tették mozgalmassá a város életét, amely f?városias jelleget öltött.