Két testületi ülésre voltak hivatalosak február 23-án a Debreceni Egyetem január elsejével munkába álló Szenátusának tagjai.

Elsõként az Emberi Erõforrások Minisztériuma által a rektori feladatok ellátására kiírt pályázat nyomán a rektorjelölt személyérõl szavaztak. Az intézmény legfõbb döntéshozó testülete 61 igen, 2 nem, 3 tartózkodás mellett javasolta Szilvássy Zoltánt – az intézmény jelenlegi vezetõjét – a rektori székbe július 1-tõl kezdõdõen mintegy öt évre, 2022. tavaszáig. Jávor András általános rektorhelyettes közölte: a Szenátus döntését megküldik a minisztériumba, a fenntartó pedig május 31-éig kezdeményezi a rektor kinevezését a köztársasági elnöknél.

A rektorjelölést követõ tanácsülésen a határozati javaslatok megvitatásával folytatta a munkát a testület.

- A Debreceni Egyetem modernkori történetének legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje indult el 2017. január elsejével. A mintegy 8 és félmilliárd forintból megvalósuló Felsõoktatás-Ipar Együttmûködési Központ próbaprojektjeire alapozva indulhat majd el a nemzeti oltóanyaggyár megvalósítása – jelentette be Szilvássy Zoltán.

A rektor beszámolt a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft-vel kötött, a gépész- és villamosmérnök képzés, valamint az atomenergetika terén tervezett közös munkáról szóló együttmûködési keretmegállapodásról.

- Még erõsebb mûszaki képzést, gyakorlatilag egy mûszaki egyetemet kell létrehoznunk a Debreceni Egyetemen belül. Az ehhez szükséges humánerõforrások és infrastrukturális feltételek biztosításához különbözõ megállapodásokat kötünk. A közeljövõben a Ganz orosz anyavállalatával, a Rosatommal is egyeztetünk a lehetséges együttmûködési területekrõl, ez további jelentõs erõforrás-növekedést jelenthet a DE Mûszaki, valamint a Természettudományi és Technológiai Kara számára – mondta el Szilvássy Zoltán.

A rektor tájékoztatta a testület tagjait a Kenézy Gyula Kórház és Rendelõintézet fenntartói és középirányítói jogainak január elsejei átvételérõl, ennek kapcsán megjegyezte, hogy a testület további döntésére van szükség az integráció folytatásához.
A Szenátus támogatta a határozati javaslatot, miszerint a DE 2017. július elsejével egyetemi kórházként magába olvasztja a Kenézy Gyula Kórház és Rendelõintézetet, ehhez kéri a miniszter egyetértését, a Kenézy Kórház mint önálló intézmény megszüntetését, valamint kéri az egészségügyért felelõs minisztert, hogy az Egészségügyi Irányító Testületbe négy fõt delegáljon.

- Ha mindezt elindítjuk, akkor az ügymenettõl függ, hogy július elsejére megszûnik-e a most még önálló költségvetési szervként, kórházként mûködõ Kenézy Kórház – amelynek jelenleg már mi vagyunk a középirányítói. Reméljük, hogy ez folyamat a tervek szerint halad, mert a költségvetési gazdálkodásban a június 30-a egy igazodási pontnak számít, ezért fontos ez a döntés, utána már a hivatali ügymenet kezében vagyunk – fûzte hozzá Bács Zoltán kancellár.

Az integrációhoz kapcsolódóan az intézmény több szabályzatát is meg kellett változtatni, így módosították a gazdálkodási és a közbeszerzési szabályzatot is.

A testület szavazott egyetemi tanári pályázatok rangsorolásáról, professor emeritusi és kitüntetéses doktori adományozásáról, valamint a törvényi változások miatt többek között az egyetem szervezeti és mûködési szabályzatát is módosította. A Szenátus támogatta az iskolai szakoktató alapképzési szak, valamint a jogvédelmi szakértõ, oktatástervezés és oktatásirányítás, szociális ismeretek tanára mesterszakok létesítésnek javaslatát.

- Az elmúlt évekhez hasonló módszertannal és elvekkel, a decemberben elfogadott irányelveknek megfelelõen sikerült elõkészíteni a 2017. évi költségvetést – jelentette be Bács Zoltán.

A kancellár kifejtette: az idei büdzsében növekedett az állami támogatás mértéke, elsõsorban bérelemeknek köszönhetõen, ugyanakkor az állami támogatott hallgatói létszám kis mértékû csökkenése nyomán mérséklõdött a hallgatói támogatás, azonban összességében elmondható, hogy ez az év is egy jól tervezhetõ, stabil gazdálkodási környezetet teremt.

A 2017. évi bérfejlesztési koncepció kapcsán a kancellár elmondta, hogy a tavaly évközben életbe lépett ágazati, illetve a tavalyi egyetemi bérintézkedések alapvetõen meghatározzák az idei koncepciót. A koncepciót a szakszervezetekkel és a közalkalmazotti tanáccsal is egyeztették.

- Ágazati jogszabályok alapján az oktató, kutató, tanári munkakörökben, a köznevelési, a kulturális ágazatban a könyvtári, a szociális szegmensben a bölcsõdei dolgozóknál, illetve az egészségügyi ágazatban nõttek a bérek. A többi dolgozó esetében vagy érintette õket a kormányzati intézkedés (minimálbér és garantált bérminimum emelése), vagy nem, utóbbiaknak dolgoztunk ki egy intézményi intézkedést. A harmadik kategóriában pedig az oktató-orvosok intézményi bérrendezésére volt szükség – sorolta Bács Zoltán. A kancellár hozzátette: 2,8 milliárd forinttal nõ a teljes bérkiáramlás az intézkedések összhatása nyomán.

A testület támogatta együttmûködési megállapodás kötését a Spanyol Rektori Konferenciával, a Magyar Rektori Konferenciával és az ETOKI Európai Tudományos, Oktatási és Kutató Intézettel, a franciaországi L’université de Picardie Jules Verne intézménnyel, valamint székhelyen kívüli képzésekre vonatkozóan a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskolával.